Fő oldal

 

2007

 

 

 

 

 

"Egy diszlexiás is lehet költő szerintem, vagy nem."

Harc a Bocsánatért! Lezárása

 

Egy szinttel lejjebb

 

 

Bevezetés

A felszínen

 

Amilyen történetet

Most el regélek nektek

Véres lesz a vége

Hogy Fel a kezekkel.

 

Aki nem szereti ha hosszú

Az gyorsan ássa el

Ne hogy magára esessen

A lustaság ereje.

 

A történet hosszú lesz

De gyors, hogy kapaszkodj

Ne hogy lemarad

S így lemaradsz.

 

A mese gyors lesz,

És szerkesztet, ne hogy

Szét essen a meccs

Minden este.

 

A szereplők kevesen lesznek

Ne hogy bele veszetek

A veszedelembe, amit elmesélek

És így tudjátok mi lesz a vége.

 

A gyilkosság nem tervezet

Így nem lesz bemutatása végre

Nem volt tervezés sem

Ne hogy elveszetek nekem.

 

A történet egyszerű lesz

És ne féljetek nem lesz véres

Mindjárt elkezdem

Csak bevezetem.

 

A cselekmény egy lányról szól

Aki beleszeret és bele esett

A veszedelembe és ott lett

A vére, a szerelemnek.

 

A verembe véletlenül esett

És nem erővel esett

Így a féltékenység nem lehetne

És gyilkosság se lenne, de bele esett.

 

A bajból az új kedvese kivette

És segített nekijje, és szerette

De féltékeny ex kedvese

Mindig ott kísértette

 

 

Mennyünk lejjebb

 

 

Lejjebb haladva

Mindig mocskosabb lesz

Így vegyetek elő papírt

 Ne hogy véresek legyetek.

 

A lány szeretette Pétert

Neki adta nagy kincsét

Így ő volt neki az első

De ő ezt mindenkinek kifecsegte.

 

Így a lány megvetette

És ott hagyta Péterét

Mert elveszet becsülete

És mindenki kinevette.

 

Mindenki őt szerette

Így a lány magára vette

S magát eltemette

Ne hogy mást szerethessen.

 

Tamás ekkor termet életébe

És megmentette

Így ő lett a szerelme

És boldogságba vesztek.

 

Sokat szeretkeztek

Egyre jobban szeretek

És Tamás nem fecseget

És így a lány gyorsan elfeledte a keserűséget.

 

A lánynak neve is adatott

Ő a szép Jolánka

A szépség egyetlen lánya

A virágok legszebb példája.

 

Jolánka és Tamás

Össze álltak és háltak

És építették  házukat

És egyszer a gólya is becsöngetett.

 

A ház nagyon szép lett

De benne a ház asszonya a legszebb

Így Tamás nem féltette

És bátran bízott benne.

 

Szerették egymást

És elfeledtek félni

Mert gyorsan jött a veszedelem

A szép szerelembe.

 

 

Itt a veszedelem

 

 

 

A történet közepébe értem

És bele kezdek szépen

Nem lesz benne szép se

Csak velős kenyérke.

 

Egyszer a pár

Parkban járt

Gyermekük és a házban

Egymást szerették ekkor.

 

Ekkor gyorsan jött a lárma

És futott a lárma

Ők is meglátták

De futni nem tudtak már.

 

A fiúk össze zúgtak

Zúgott a levegő

És gyúrtak és fúrtak

És megtörtént a túra.

 

Tamást lelőtte Péter

Így Tamás elájult szépen

Jolánt megrontotta Péter

És el is iszkolt szépen.

 

Péter nem megölni akarta a szüzet

Hanem csak bántani azt

Ne hogy boldog legyen az

Akivel először volt a kalap.

 

Jolán kimosta magát

És hívta a rendőr vihart

Ki társával sietett arra

És ők segítettek rajta.

 

Jolán elmondott mindent

Tamásról úgy tudták meghalt

Jolán újra elmondta meséjét

És kifojt a vaj a fején.

 

Jolánt bántotta Pétert

Péter durván bemocskolta

Jolán ezt szégyellte

S így éldegéltek messze.

 

Pétert elfogták és elvitték

Gyorsan elkapták és bevitték

Mindenki nehezen nézte

Mert féltek tőle.

 

 

Itt a Vége

 

 

A gyilkos mosolygott és vérzett

Nem érdekelte ő a tette

Így büntetése szebb lett

Helyből egy életre száműzték érte.

 

Tamásról mindenki azt hitte hogy vége

De nem , ő túl élte

Így Jolán futva ment feléje

Meglepődve tekintett Férjére.

 

Ne haragudj hogy nem mondtam

De megkellett halnom érte

Hogy veled lehessek

Egyetlenem.

 

Ekkor Péternek köszöntött be

Köszöntött  a veszedelem

És rájött hogy mi lesz vele

Meghall mire estére fordulna a nap.

 

Börtönéből épp bebocsátásakor

Gyorsan próbált eliszkolni

De az őr gyorsan lőtt

Így a gyilkos hamar kihűlt.

 

Jolán és Tamás

Boldogan élt ezek után

Problémájuk el is röppent

Így boldogan éltek.

 

Gyermekük még egy-kettő lett

De ez nagyon nem gátolta őket

Szerették azt és egymást

Így szépen éldegéltek.

 

Zoltán fázott decemberben

Ő volt fivére Péternek

Nem értette fivére tettét

Borzankodva nézte testét.

 

Szökésekor az őr fejére lőtt

Így fejéből véres város lett

HA valaki látná

Nem tudná hol van az eleje.

 

Itt a vége

Katalin ítélt végre

Péter örök nyugalmat kapott érte

Mások meg boldogan éltek.

 

2007.01.17.

 

 

"Egy diszlexiás is lehet költő szerintem, vagy nem."

Alkotó: Toldy

 

 

Fő oldal

 

2007